2017. december 22., péntek

Jeff Wheeler: A királynő méregkeverője


"Lady Eleanor a hálóterme ablakánál ült, és ujjaival a fia fürtjeivel játszadozott, aki fejét anyja ölébe hajtva pihent."


Egy fiúból férfi lesz – és nagyszerű ember.

Severn Argentine király messzi földön hírhedt: trónbitorló, a törvényes örökösök gyilkosa, az árulás kegyetlen megtorlója. Kiskaddon hercege veszélyes játékba kezd, hogy a királyt letaszítsa a trónról… de veszít. Cserébe a király fogságába kell adnia fiát, Owent. Így ha a herceg hűsége ismét megrendülni látszik, azért a fia fizet az életével. Owen a király kémeit elkerülve és szövetségeseket keresve igyekszik túlélni a mindennapokat Királyforrás udvarában. Amikor azonban újabb bizonyíték derül ki apja árulásáról, és a sorsa megpecsételődni látszik, a fiúnak különleges eszközökre van szüksége. Meg kell mutatnia a bosszúszomjas királynak, hogy élve igenis nagyobb hasznát veheti. Az elkeseredett próbálkozásban pedig csakis egyvalaki lehet a segítségére: egy titokzatos nő, akinek valóban hatalma van élet, halál és sors felett.



Ahogy elolvastam a fülszöveget és ahogy megláttam a csodaszép, szépen kivitelezett borítót tudtam, hogy erre a kötetre vártam és, hogy ennek a polcom ékességének kell lennie. Megjelenésre szerelem volt első látásra, s ha a történet nem is éri el ezt a szintet, akkor sem tudom azt mondani róla, hogy rossz volt, mivel látok benne fantáziát, s ha az első nehézségeken felülkerekedünk, akkor onnantól esélytelen, hogy ne szeressük meg magát a történetet is, ami méltó vetélytársa lehet az Üvegtrónnak vagy éppen A nyertes átkának.
Nagyon szeretem azokat a regényeket, amik kitalált világban játszódnak, már csak azért is, mert korlátot csak a fantázia jelenthet, s sokszor éppen ezek azok a történetek, amik olvasók millióit hódítja meg világszerte. Persze én is hallottam, hogy sokan nincsenek megelégedve magával a történettel, sőt elég negatív kritikákat is olvastam róla, viszont a valóság az, hogy én nem tartozom ebbe a táborba, már csak azért sem, mert engem sikerült meggyőznie. Való igaz, hogy nehezen, vontatottan indul, de ahogy beindulnak a cselekmények onnantól már mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy unalmas. Az első két - három fejezettel magam is bajlódtam és elgondolkodtam rajta, hogy biztos erre az élményre van e nekem szükségem, és tényleg el kellett kezdenem? De ahogy egyre jobban haladtam előre úgy erősített meg abban a kötet, hogy bizony erre volt szükségem, már csak azért is, mert fantasztikus maga a felépítés, az ok-okozati tényező és olyan karakterekkel kerülünk szembe, akik egytől egyig jóval többek annál, mint amit elsőre gondolunk róluk. Ahogy beindul a történet ott kő kövön nem marad. Fejezetről - fejezetre haladva szippant egyre jobban magába és addig bizony nem ereszt, amíg meg nem tudjuk az előzményeket, mivel az író ezt a kötetet az előzményeknek szenteli, annak hogy jobban megismerjük az okokat, a karaktereket, a kialakult helyzetet és azt, hogy mégis mi vezetett el odáig, hogy a főszereplőnk, Owen az legyen, aki- A királynő méregkeverője alatt még egy kisfiúval van dolgunk, akit kiszakítanak a családja ölelő karjai közül, s egy olyan királyhoz kerül, aki a legszívesebben megölné - de minden eseménynek és váratlan fordulatnak egy magasztosabb célja van, ami nem más, mint az hogy lássuk egy fiatal fiú felnövését, éretté válását.
Mindezt úgy teszi Jeff Wheeler, hogy közben azt érezzük, hogy ez a történet jóval több annál, mint amit első megmutat nekünk. Kezdve azzal, hogy Owen szemszögén keresztül olvashatunk szinte mindent, s a fejezetek előtti naplórészletek is egy másik férfi karakter szemszögén keresztül érződnek, emiatt is mondható teljesen pasi központú történetnek, ahol nem az számít, hogy ki hogyan látja az eseményeket, hanem az hogyan is alakul a családjától elválasztott fiú sorsa, s vajon át tudja e verni a királyt annak érdekében, hogy életben maradjon és megkezdje azt, amiért eleve az író megalkotta magát a világot.
A cselekmény nagyon összetett, minden egyes részletnek, megfigyelésnek és új karakternek szerepe van, persze ez nem jelenti azt, hogy ez a szerep ki is derül a kötet végére, mert az első találkozás után inkább az a lényeges, hogy mi a benyomásunk, s ez hogyan is fog változni az idő haladtával. Maga a kötet a kezdeti döcögés után olvastatja magát, izgalmas, titkokkal teli, meseszerű és odaszegez az oldalakhoz. A sorok között megbúvó történetek és rég elfeledett igazságok felszínre kerülésével csak még ínycsiklandóbb és még izgalmasabb varázst kölcsönöz a már így is lehengerlően káprázatos történetbe. Igaz, hogy 8 éves a főszereplőnk mégis olyan tudás és hatalom van a kezében, amitől egyáltalán nem érződik az, hogy milyen fiatal.

Utoljára A hamis király tett rám ekkora benyomást, s úgy gondolom, akik szerették azt a trilógiát, azok Jeff Wheelerét is szeretni fogják, s majd alig várják, hogy a következő kötet is megjelenjen. Remélem nem kell majd sokat várni rá, mert én már most alig bírok magammal, s tudni akarom, hogy mi lesz ezután, hogyan is lehet felül überelni. A megalkotott világ és a benne szereplő sajátosságok teszik igazán különlegessé és megismételhetetlenné. Van benne egy cseppnyi mágia is, pont annyi, ami kell. Olyan rejtélyek és furcsaságok, amik a megoldásért kiáltanak, s ott van még maga a Forrás is, a Királyforrás Nagyasszonya és a különleges, vagy olykor eléggé szokatlan nevű karakterek szerepköre is. Elsőre senkit sem szabad leírni, hiszen túlságosan is sokszor éppen ezek a karakterek fognak meglepetéseket okozni.

Amellett, hogy komoly, szerethető és lebilincselő egy cseppnyi humorral megbolondítva igazi MUST HAVE kötetté teszi, ami annyit jelent, hogy minden valamirevaló olvasni szerető könyvmolynak egyszer szembe kell kerülnie a történettel és egy esélyt adni neki. Owen mellett Evie-t is megismerhetjük, akik reményeim szerint a későbbiekben igen fontos szerephez fog jutni, s arról még nem is tettem említést, hogy a kötet összetettsége és komplexitása miatt az összes megemlített szereplőnek okkal van sorsa, akkor is ha ezt nehéz elfogadni. Akik megérik a következő kötetet, ők lesznek a kulcsai, a mozgatórugói az eseményeknek, s ők lesznek azok is, akik miatt álmatlanul fogunk forgolódni éjszaka az ágyban, s addig nem nyugszunk, amíg ki nem derítjük, hogy mik azok az okok, s ezeknek a következményei, amik elvezettek minket a megoldás felé, de ez még a jövő meséje. Jelenleg az a legfontosabb, hogy maga a kötet leköti a figyelmet, szórakoztat, gondolkodásra késztet, s felkészít minket a további eseményekre. Ha azt mondom, hogy igazi meglepetés a kötet, akkor nem fogalmazok elég világosan, mert jóval több ennél. Képes olyanokat is rávenni az olvasásra, akik amúgy ódzkodnak az olvasástól, mint szabadidős tevékenység eltöltésének eszközétől. Összességében nagyon meg vagyok elégedve a történettel, s ha lehetne már most folytatnám az olvasást a következő kötettel.










"Tudta jól, hogy a felnőttek világa merőben más, mint az övé. Számára felfoghatatlan okból a szülei lemondtak róla. Úgy sejtette, kényszerítették őket, hogy adjanak fogságba egy gyermeket, és a szülei őt választották."

" - Imádom! Ez gyönyörű volt! De hogyan...? Ez bámulatos, Owen! Imádom! Annyira érdekes fiú vagy! Tudtam, hogy az vagy! Még egyszer! Építsd meg még egyszer! Segítek összepakolni."

" - A Mortimer lány szerint úgyis ott élünk majd, ha összeházasodtunk. - sóhajtott lemondóan Owen, majd Ankarette-re nézve folytatta: - Kényszeríthet arra, hogy feleségül vegyem?"

" - Maga a legnagyobb köpönyegforgató, a legnagyobb ármánykodó, a leghatalmasabb cselszövő... a legjobb kém, akivel valaha találkoztam! - A szája haragos mosolyra húzódott. - Olvasta a naplómat. Olvasta, pedig genevari rejtjelekkel írtam."

" - Mancini uram, igyekezzék tartani a lépést! Vagy ha más nem, legalább arra ügyeljen, hogy se a ló, se maga ne pusztuljon el útközben!"

" - Épp az volt a szándékom. A farkas már az ajtóban vár. A bárányok odabent bégetnek. Mi a terved, Kiskaddon? A te lépésed következik."




Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése