2017. október 1., vasárnap

Szurovecz Kitti: A sokszívű


"Két csík."



Annabellának ​két élete van: két lakhelye, két állása, két baráti köre és nem utolsósorban: két szerelme. Az évek során mesterien megtanulta különválasztani a világait és elrejteni kínzó lelkifurdalását, ám egy nap megtudja, hogy gyermeket vár, és onnantól minden megváltozik... Szeretne őszintén élni, de képtelen megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára – akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi partnerüket beavatva teszik –, úgy érzi, új családra lelt… Vajon képes lesz ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni? A poliamoria, azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító párkapcsolati forma. Lehetünk-e boldogok egy párkapcsolatban, ahol többen vagyunk kettőnél? Milyen egy ilyen élet a társadalom tükrében, és miként győzik le a poliamorok a gyilkos féltékenységet? Szurovecz Kitti hónapokon át nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet festhessen.


Azóta várom ezt a kötetet, amióta a Hópelyhek a válladon (értékelésemet itt olvashatod róla) megjelenése után nem sokkal bejelentette az írónő, hogy bizony már készülőben van az új regénye, s az is hasonlóan tabu témát fog boncolgatni. Kevesen tudnak annyira levenni a lábamról, mint Kitti, hiszen mindig felüdülés, igazi élmény újat olvasni tőle, főleg azóta, hogy kilépett a természetfeletti és a sztárok világa alkotta allűrből, és olyan témákhoz nyúl, amik léteznek és valóságosak, csak úgy mint a poliamoria.

Sokan nem tudják, de a sokszívűség, azaz ha egyszerre több embert szeretünk egyszerre, igenis létezik. A mai társadalmi norma, mint azt az írónő is többször felhozta, nem olyan elfogadó, s van benne egy meghatározott értékrend, és ha ettől valaki eltér már betegnek tituálják, de a poliamoria egyáltalán nem betegség. Ugyanolyan érzelmi kötődésekre és kapcsolatokra hivatottak ezek az emberek is, mint a társaik, akik a monogámia mellett tették le a voksukat. Azt azonban tudni kell, hogy míg alaki arra született, hogy egyszerre több ember iránt is érezzen szerelmet, addig vannak olyanok is, akik számára ez nem megvalósítható, de ez éppen így van jól, mivel nem vagyunk egyformák, s sokszor a különbözőségünk tesz minket teljessé, s ezáltal mi magunk is boldogabbak leszünk. Hasonlóan a Hópelyhek a válladonhoz ennél a kötetnél is nagy hangsúly van a poliamoria megismerésén, s ezt nemcsak különböző fórumokról vett szövegekkel támasztja alá az írónő, hanem hétköznapi példákkal is, olyanokkal amik által még közelebb kerülhet hozzánk a történet, s még elfogadóbbak leszünk általa, és ha van is bennünk valamiféle fenntartás a kötet témáját illetően hiszek benne, hogy mire a végére érünk teljesen elfogadóak leszünk és megértjük, hogy ez igenis létezik, s ettől ugyanúgy élheti bárki az életét.

Ami a legjobban megfogott a kötetben az az, hogy már az elejétől kezdve, szinte az alapoktól építgetve mutatja be nekünk, hogy miről is van szó. Adott egy lány, aki egyszerre két férfit szeret egyszerre, ezáltal két különböző élete van, amit tökéletesen össze tud hangolni úgy, hogy a két fél ne tudjon a másikról, mégis teljes életet tudjanak élni. De mi van ha ez már nem elég a lánynak? Pontosan ezt taglalja A sokszívű, s innentől válnak igazán érdekessé, maradandóvá az események. Egészen a felismeréstől kezdve az elfogadásig vezet minket keresztül a kötet. Megmutatja a pozitív és a negatív oldalát is úgy, hogy ez mind elfogadható legyen, mivel ez a történet az eddigi legjobb Szurovecz Kitti kötet, amit olvashattam, s higgyétek el, ha ezt mondom, mivel a Smink nélkül kivételével minden könyvét olvastam az írónőnek, s azt érzem, hogy ez az a vonal, amit folytatnia kell, s még több különleges és tabutémákat boncolgató könyvet kell a piacra dobnia, mivel van rá kereslet. S olyanok is kézbe fogják venni ezeket a könyveket, akik amúgy nem érdeklődnek sem az írónő , sem pedig az olvasás  iránt.

A történet teljesen magával ragadó, az első perctől kezdve fenntartja a figyelmet. A folytonos változások és fejlődés által egy nagyon összetett és meglehetősen nyílt cselekményt kapunk, ahol bizony nem egy problémával lehet dolgunk, de minden olyan természetesen és egyszerűen van megírva, hogy kétség sem fér hozzá, hogy ez az idei év egyik legkiemelkedőbb alkotása. A szakszerűség mellett Kitti arra is odafigyelt, hogy a karakterek is közel kerüljenek hozzánk, nemcsak Annabella, akiről ez az egész szól, s aki hatalmas változáson esett át, mivel a kötet elején még betegségként kezelte a gondolkodását és az érzéseit, de ahogy egyre jobban haladunk előre úgy ő is változtatja a véleményét, s ez igazi párhuzam aközött, hogy egy szkeptikus ember, hogyan is vélekedhet erről az egészről. Az elején elutasító, de ahogy egyre több információ és esettanulmány kerül előtérbe úgy változik meg a véleménye is. Vegyük csak Márkék és Robiék esetét. Mind a két poliamor páros életéből kapunk részleteket, s ezek nem mindig pozitívak, mégis a sok pozitivitás és negativitás mellett, vagy éppen ennek ellenére sikerül áthatóbb, kézzelfoghatóbb magyarázatot kapnunk, s ez teszi számomra igazán különlegessé és igazi ékkővé ezt a kötetet.

Annabella, mint már említettem hatalmas változáson megy keresztül, e ebben nemcsak az a szép és jó, hogy ez megtörténik, hanem az is, hogy ezt képes is elfogadni és úgy alakítani ehhez mérten az életét, hogy az boldog és teljes legyen. Nem számít, hogy éppen egy vagy két emberrel, vagy netán többel vagy boldog, az a fontos, hogy éld meg a boldogságot és legyen teljes életed. Ha poliamor vagy, legyél az és vállald fel, hogy ez vagy te. De ha inkább a monogámia híve vagy azzal sincs semmi baj, hiszen a legtöbb ember monogám. Összességében nagyon ajánlom az elolvasását, ha nyitottak vagytok, ha érdekel titeket a poliamoria, vagy ha csak valami nem szokványosat, valami újdonságot szeretnétek olvasni s olvasás közben igazi katarzist átélni és másként látni a világot, mélyebben belelátni abba, amit a társadalmunk próbál elnyomni. Nagyon nagyon tetszett! Remélem, hogy sok ehhez hasonló kötettel fog még minket megörvendeztetni Kitti, s újabb mélységekbe vezetni be minket. Nagyon várom már a következő bejelentést, hogy mi is lesz a következő kötet témája. Végezetül szeretném megragadni a pillanatot és megköszönni Kittinek, hogy megírta Annabella történetét, s ezáltal új vizekre evezve mutatott egy olyan világot, ahol a legfőbb érték a szeretet és a megbecsülés. Köszönöm!





"Persze, könnyű mondani: az egyiket dobjam el és éljek boldogan a másikkal, vagy hajítsam el mindkettőt és kezdjek új életet  egy harmadikkal. Mégis minek, könyörgöm? Hiszen mindkettőt szeretem, és élvezem  így az életem. Megtanultam a dolgokat tökéletesen különválasztani. Budapest. Ventimiglia. Olsztanárnő. Tolmács. András. Dario. Anna. Bella."

"Vagy nincs igazam? Én vagyok a rossz? Én vagyok a gonosz? Én vagyok a hibás? Hiszen csak megengedtem magamnak, hogy szeressek, ennyi történt, semmi más."

" - Nem az adottságommal szeretnék boldog lenni, hanem valakivel vagy valakikkel. Ahogy feltárulnak előttem ezek a sokszívű kapcsolatok, egyre inkább kételkedem önmagamban. Hogy ki is vagyok és mit akarok."

" - Nekem egy szeretőm sincs - szontyolodom el egy pillanatra. - De egy nap talán eljön az igaz!"

"Nem először jut eszembe, hogy olyan a természetem, mint a cicáknak. Oda megyek, ahonnan szeretetet kapok, és egyáltalán nem számít, hogy az egy vagy több helyről érkezik. Szeretetkoldus vagyok, mint Viktória macska, ezért nagyon nehéz különválasztanom önmagamban, hogy mi a valódi érzelmem és mi az, amit csupán mások törődése kelt bennem."



Köszönöm az Athenaeum Kiadónak a könyvpéldányt és Szurovecz Kittinek az élményt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 20%-os kedvezménnyel!



2 megjegyzés:

  1. Húú, ez nagyon érdekesnek és újnak hangzik, meghoztad hozzá a kedvem :D

    Niki

    VálaszTörlés