2017. október 21., szombat

Ransom Riggs: A különlegesek regéi


"Mocsokláp különlegesei igen szerényen éltek."


Az amerikai Ransom Riggs a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyvvel tűnt fel (2011). E regény világszerte óriási sikert aratott – nagyszerű film is készült belőle –, majd további két sikerregénnyel (Üresek városa, Lelkek könyvtára) trilógiává bővült. Riggs legújabb, gyönyörű, művészi grafikákkal illusztrált könyvében azokat a regéket írja meg, amelyek a trilógiában szereplő „különlegesek” eredetét és legősibb történeteit beszélik el. A „különlegesekről” szóló szokatlan mesék minden darabja egy-egy meglepetés: sosem az történik, amire számítunk, a szereplők furák, a fordulatok kiszámíthatatlanok, az atmoszféra pedig különös. Minden történet egy másik világ, de megegyeznek abban, hogy különlegesek.




Amint megláttam az egyik külföldi oldalon, hogy meg fog jelenni ez a kötet azért kezdtem el imádkozni, hogy nálunk is jelenjen meg, s én is átélhessem még egyszer azt a varázst, amit a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei trilógia alatt is átéltem. Nagyon örülök, hogy a kezembe foghatom és, hogy részese lehettem ennek a csodának. Nemcsak kívülről, de belülről is meseszép kötettel van dolgunk, s talán ennyire antiknak kinéző, de amúgy teljesen modern kötetem még nincs is a kis gyűjteményembe, de most ez is megváltozott, s egy igazi ékességet tudhatok a polclakóim között. Maga a kötet kivitelezése és megjelenése is szemet kápráztató, mivel nagyon szépen van megmunkálva, látszik a belefektetett energia, és azok a rajzok a regék előtt... imádom őket! Úgy, ahogy van gyönyörű és nagyon jó ránézni. Már ettől sokkal jobb kedve lesz az embernek. A regék többsége nagyon szerethető, és mind-mind valamilyen tanulsággal zárul, ami miatt értékessé és egyedivé válik. Minden Ransom Riggs és Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei rajongónak szívből ajánlom. Legalább olyan csodálatos élmény olvasni ezt a kötetet, mint a trilógiát, s nagyon jól ki is egészítik egymást.




Az elragadó kannibálok

Az én ízlésemnek kicsit beteg ez a novella, de nagyon tanulságos. Megmutatja, hogy a kapzsiság és a mohóság hova vezet és, hogy mennyire nem vagyunk képesek értékelni azt, amink van. A történet egyébként a kannibálok mellett olyan különlegesekről szól, akik vissza tudják növeszteni a végtagjaikat, de szigorúan csak azokat. Egy kimetszett szem vagy levágott fül soha nem nő vissza. A kannibálok meg persze ki is használják ezt és a falu lakóinak mohóságát is.

A villás nyelvű hercegnő

Ez a rege már jobban tetszik az előzőnél, főleg amiatt, hogy egy olyan hercegnőről szól, aki amellett, hogy kanima (kígyószerű pikkely borítja a hátát és villás nyelve van), nem szűnt meg ember lenni és nem alacsonyodott le azoknak az embereknek a szintjére, akik kitagadták és lebecsülték őt csak azért, mert más mint a többi. Nem szörnyszülött, hanem egy különleges hercegnő, aki nagy dolgokra hivatott.

Az első ymbryne

Ymbryne, azaz vándorsólyom. Ezáltal a rege által összetettebb képet kapunk az ymbryne fajról, azaz, akik madarak de képesek emberré változni és a hurok működésének elve is kiszélesedik. Ez az egyik legfontosabb része a kötetnek, mivel szorosan kapcsolódik az eredeti trilógiához, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeihez.

Aki szellemekkel barátkozott

Szellemekkel suttogó feelingje van, azaz a főszereplőnk, Hildy nemcsak látja a szellemeket, de képes is beszélni velük. Az eleje eléggé melankolikusan kezdődik, majd egy ponttól kezdve már inkább a szomorúság és a kétségbeesés aromája hatja át, de ahogy eddig úgy itt is a végére minden a helyére kerül és minden úgy alakul, hogy boldog, szeretetteljes legyen a vége. Eddig ez az egyik kedvencem, nemcsak a téma miatt, hanem amiatt is, hogy többlet tartalommal rendelkezik és a mondanivalóját szépen, lassan csepegteti el.

Cocobolo

Az egyik legkülönlegesebb rege. Olyan emberekről szól, akiket szólít az óceán, a távoli messzeség és az, hogy ők nem teljesen emberek, mivel képesek akaratukon kívül is, nincs választási lehetőségük, mivel előbb vagy utóbb meg fog történni, nem tudják megakadályozni, csak késleltetni, de szigetté fognak változni, s ezzel Ransom Riggs nemcsak egy természetes jelenséget mutat be (néha tényleg a semmiből emelkednek új szigetek), hanem ezt még a kínai mondavilággal is megspékeli, ami igazán különlegessé teszi, még akkor is, ha a valóságban ilyen nem létezik.




A Szent Pál galambjai

Az egyik legrövidebb rege, ami ebben a gyűjteményben található, mégis ennek is sikerült teljes mértékben lekötnie a figyelmemet azzal, hogy próbálta az író a galambok mindennapi viselkedését kicsit jobban megismertetni és egy olyan hátteret adni neki, amiben még a nagy londoni tűzvész is szerepet kapott. A rövidsége ellenére is hamar szembeötlik az összekötő rugó, ami az egymás iránti kölcsönös tisztelet és a kompromisszumkészség.

A rémálmokat szelídítő lány

Ez az egyik olyan rege, ami a furcsaságával és nem mindennapiságával vagy belopja magát az olvasók szívébe, vagy nem. Nekem túlontúl elvont volt és pont ezért nem is sikerült annyira megkedvelnem, mint szerettem volna. Maga az alapötlet nagyon tetszik, mégsem nyerte meg a szívemet. Ez az egész rémálmos dolog távol áll tőlem, de azért különleges és sokat mondó regével van dolgunk.

A sáska

A szeretetről és a gondoskodásról szól. A Szépség és a Szörnyeteg érzését kelti csak a Szépség nélkül. Adott egy különleges kisfiú, aki azzá változik, akik között szeretve érzi magát, s ha ez éppen a sáskák között van, akkor azzá változik. Tanulságos rege a szeretet erejéről és az elfogadásról. Az egyik kedvencem. A 10 novella közül ez az egyik olyan, amit érdemes nagyon körültekintően olvasni és belelátni a háttérbe is, abba hogy mi is zajlhatott le szegény Ollie-ban, a novella főszereplőjében.

Az árapály ura

Szívhez szólóan különleges és azok számára, akik szeretik a vizet, éreznek vonzódást az irányába, azok imádni fogják. Egy olyan fiú a főszereplőnk, aki irányítani tudja a vizet, de amint felfedi a képességét, egyre követelőzőbbek és egyre mohóbbak lesznek az emberek. Sose jó, amit csinál, persze eleinte igen, amint elmúlik a veszély viszont egyből őt hibáztatják a kialakult helyzetért. Úgy van megírva a rege, hogy csak a végén, az utolsó oldalakon jöjjön szembe velünk a történet megoldása és az, hogy senki sincs egyedül a Földön, mindenkinek megvan valahol a párja. Lehet bármekkora ereje is Fergusnak, még neki is szüksége van a szeretetre és arra, hogy valaki úgy fogadja el, amilyen és ne használja ki teljes mértékben a tehetségét.

Cuthbert regéje

Nem több néhány oldalnál, mégis gyönyörű mondanivalója van az odaadásról, a gondoskodásról és a barátságról. Nagyon jól tette a szerző, hogy tovább szőtte és olyan lezárást adott neki, mint amilyet megérdemelt. Főszereplőnk, Cuthbert, mint a cím is mutatja egy óriás, aki az állatok védelmezője lett, s mikor ennek a drága és szelíd óriásnak lett szüksége támogatásra, akkor a barátai hadakozva, de megjelentek s ez a lényeg, hogy mindegy, hogy mennyit kellett várnia, de idővel eljöttek és bebizonyították, hogy ők is tudnak tenni érte valamit, nemcsak fordítva. Ettől lesz méltó lezárása ennek a kötetnek ez az utolsó rege.
"- Megmutatom atyámnak, hogy igenis férjhez tudok menni! - mondta a hercegnő. - Keressük fel azt a különleges herceget!"

"Azzal szórakoztatta őt, hogy a tanítónőre grimaszolt, amit senki más nem látott, és segített neki a vizsgákon úgy, hogy megnézte a többi tanuló válaszait, és Hildy fülébe súgta őket. (Akár kiabálhatott volna is, Hildyn kívül úgysem hallotta volna senki, de biztos, ami biztos, suttogni mégis okosabbnak látszott."

" - Akar valaki a barátom lenni? Nagyon rendes vagyok, és töméntelen ijesztő történetet tudok élő emberekről, amelyeket biztosan szívesen meghallgatnának."

"- Ledolgozod! - nevetett a kapitány. - A karod olyan vékony, mint a nudli vagy a csirkeláb. Milyen munkát bírnál elvégezni?"


Köszönöm a Kossuth Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 20%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése