2017. szeptember 17., vasárnap

Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó


"A Horgony utca 58. számú ház konyhakövének csapódó bádogdézsa éppúgy kondult, miként a ködös temetőben, mohás sírkövek között jajongó lélekharang."



A naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek?
A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a Leányrablás Budapesten és A Rudnay-gyilkosságok című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.



Böszörményi alaposan feladta a leckét ezzel a nem mindennapi hosszúságú történettel, amivel akár betörőt is lehet ölni. A viccet félretéve újból belekerülhettem abba a feledhetetlen, szórakoztató, de olykor véres és furfangos világba, amit már a Leányrablás Budapesten alatt megszerettem, s ezt a rajongást csak tovább szította a Rudnay-gyilkosságok, majd jött ez a kötet és végre tisztán, vagyis inkább tisztábban látok, mint eddig. Nagyon sok mindenre fény derül, de azt nem szabad elfelejteni, hogy emellett újabbnál újabb kalandokban és ármányokban is részünk lehet.

Bevallom félve vettem a kezembe a kötetet, mivel azért 700 oldal csak 700 oldal, és köztudott, hogy az Outlandert is pont a terjedelme miatt nem kezdtem még el, holott érdekel a téma és a sorozatot is nézem, de levetkőzve mindenféle aggályomat sikerült újfent meglepődnöm, méghozzá kellemesen és igaz, hogy tovább tartott míg a rejtély végére értem, mint általában szoktam, de teljességgel megérte, mivel eszméletlen, hogy mit alkotott megint a mi kedves írónk, s ezt milyen formában tette. Lenyűgöző! Imádom, ahogy formázza a karaktereket és ahogy a szájukba adja a mondanivalót, a nem szokványos beszólásokat és a leírásokat, amik csak még színesebbé még korhűbbé teszik az Ambrózy báró eseteit. Nincs még egy ilyen kötet a magyar könyvpiac kínálata között, az egyszer biztos! Minél több kötet és novella jelenik meg annál jobb és tökéletesebb lesz. Mielőtt nagyon belemerülnék itt az elemezgetésekbe, had adjak egy tanácsot azoknak, akik készülnek elolvasni ezt a kötetet is. Mielőtt egyáltalán a fülszöveget elolvasnátok tegyétek meg, hogy a kezetekbe veszitek a Beretva és tőr névre hallgató kiegészítő kötetet és szánjatok rá néhány órácskát, mivel nem egyszer van belőle utalás, és higgyétek el sokkal élvezhetőbb, ha tudjátok, hogy éppen mire céloz vagy éppen utalgat Böszörményi. Én próbálom minél előbb pótolni a hiányosságomat, mivel emiatt nem mindig értettem (max. egyszer vagy kétszer volt olyan utalás, amit tudtam, hogy hol kellett volna olvasnom, de mivel egyből belevetettem magam a harmadik kötetbe ez így kimaradt), de ha ez titeket nem zavar, akkor nyugodtan kezdjétek a harmadikkal, mivel így is érthető, csak hiányzik az a bizonyos plusz, amit csak a bennfentesen érthetnek.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire odavagyok ezért az egész történetért, a szereplőkért és azokért a csodálatos leírásokért, amik még szerethetőbbé és még kedvelhetőbbé teszik ezt a kötetet is. Minden egyes résznél sikerül Böszörményinek valami újdonságot, valami olyan pikantériát belecsempésznie, ami miatt lehetetlen nem a rabjává válni. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz és, hogy ennyire a rajongója leszek a sorozatnak. Szerintem már senki előtt sem titok, hogy nem ez a befejező kötet, szép is lenne azt hiszem, szívrohamot kapnék, ha ez lenne, de szerencsére nem, szóval még egy ideig élvezhetjük a varázst.Utána is, hiszen ott van az újraolvasás lehetősége. Sokunk fogja évek múlva odaadni az Ambrózy báró eseteit a gyerekeinek, hiszen nekik is át kell élniük ezt a csodát. A századfordulós események mindig de tényleg mindig mindenkit képesek elkápráztatni, nemcsak a nagy fanatikusokat, hanem az olvasni nem szerető emberkéket is.

Sokan visszarettenhetnek a témát illetően, de akik olvastak már az írótól, azok tudják, hogy erre semmi ok, mivel Böszörményi Magyarország Sherlock Holmesa. Mesterien szövi, csűri-csavarja a szálakat, mesteri precizitással rejtve el a megoldást, s hozva azt a tudtunkra. Nem egyszerűen csak megírja, hanem ő maga is a szereplőkkel együtt lélegzik és éli át a szokatlanabbnál szokatlanabb eseményeket, amiknek mindig van értelmük, főleg ha azt a mi morc bárónk, Ambrózy Richárd fejti ki. Talán az ő szájából még egy sima és unalmas recept is izgalmasan hangzana. Ebben a kötetben a rejtélyek a tetőfokára hágnak, és végre igazi magyarázattal szolgálnak a múlt eseményeire. A Mili és Richárd közötti kiélezett viták és szófordulatok csak még szórakoztatóbbá és még sóvárgóbbá tesznek miket, hiszen ha törik, ha szakad nekik a sorozat végére össze kell, hogy jöjjenek. Nincs mese, más befejezést nem vagyok hajlandó elfogadni. Alig várom, hogy ez megtörténjen, mivel nagyon remélem, hogy megfog és nem hagynak cserben hőn szeretett karaktereim.

A történet hihetetlenül gyorsan indul be a már megszokott sejtelemmel. Szerencsére hamar rá lehet jönni, hogy éppen kinek a szemszögét is olvassuk. Ami különösen tetszett az az, hogy igaz, hogy egy újabb közegbe mutatja be Emma karakterét, mégis megmarad a már jól ismert és szeretett légkör, s bizony ebből senki sem hiányozhat. Mindenkinek megvan a maga helye, amikor be kell csatlakoznia a történetbe vagy éppen amikor nincs rá már szükség, akkor leszállópályára kerülnek, de ez korántsem jelenti azt, hogy ennyi lett volna a pályafutásuk, mivel a legváratlanabb helyzetekben és fordulatokban bukkanhatnak fel ismét.  Érzelmekben nem mondanám gazdagnak a kötetet, de azért minden jóból és rosszból is van belőle egy cseppnyi, csak ezért, hogy ne mondhassuk, hogy hiányzik belőle valami, mivel az elkápráztatóan csodálatos írásmód miatt esélyünk sincs hiányolni a romantikát vagy éppen az érzelmeket. Minden egyes kötettel ezekből is egyre többet és többet ad, s nemcsak, hogy ilyen téren ad többet, hanem új élethelyzetek, helyszínek és karakterek terén is. Jótékonyan hatott továbbá a kedvelt karakterek megjelenése mellett az is, hogy bizony függővéges kötettel van dolgunk, mivel én még ilyen lezárást, bocsánat félbehagyást rég láttam. Alig várom, hogy újra olvashassam Richárd és Mili kalandjait. Merész húzás, de nagyon megérte. Egy szó, mint száz! Nagyon ajánlom! Minden rejtély és detektív regény rajongójának tudom ajánlani. Aki a kezébe veszi biztosan nem fog unatkozni egy darabig, ha meg túl gyorsan a végére érne ott vannak a kiegészítő kötetetek, amik szintén megérnek egy misét.






"- Már mér' ne? Hibádzik az egyik karja, az igaz, de a fizimiskájában semmi kivetnivaló se nincsen, a briftasnija is jó vastag lehet, no és a szeme... Úgy tud vele nézni kifelé abból a szép fejéből, hogy ha híná, minden leány rögvest azt mondaná: "Szer'usz világ, én mostan a szerelem kútjába ugrok!"."

" - Az, hogy bolhának sok, szúnyognak viszont kevés - replikázott Márika, mint a férfiak újsütetű szakértője. - Ahogy Róza asszony beszélt róla, abból azt gondolná az ember jánya, hogy legalábbis díjbirkozó, hajóskapitány vagy huszártiszt őkelme. Na, de ez! Ha ilyen Pest legcsudásabb férfija, akkor én inkább Leszbosz szigetére költözök."

" - Kérem, barátom, ne kínozza meg őt túlságosan! Szegény kislány még oly fiatal.
   -  Ahogy kívánja, Róza - felelte a báró. - Azt hiszem, úgy lesz a legjobb, ha minden faxni nélkül egyszerűen csak lepuffantom és kész."

" - Akkor hát tegyen úgy, Árpád bátyám - mosolyodott el Ambrózy báró, méghozzá őszinte örömmel (én pedig nem győztem csodálkozni, hisz ily kötetlenül eddig tán még Rudnayval sem láttam őt viselkedni)."





Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése